Egy elég éles váltással, a zamárdi Balaton Sound után egy napra irány a pécsi Rockmaraton! Egyrészt kedves barátaim, a Bőgömasina kedvéért, akiknek ezúton is köszönöm a meghívást, másrészt kedvenc “fogadott lányom” invitálására, aki akkor már ott züllött egy hete Meg amúgy is azon fesztiválok egyike, ahova korábbi terveim ellenére eddig még nem jutottam el, pedig stílusban talán a legközelebb áll hozzám, csak hát – mint útközben is megállapítottuk – Pécs mindenhonnét messze van.

Szerencsére itt a jegyhiánnyal nem kellett megközdeni, mint a Balatonon, de nem is csináltak akkora problémát a beléptetésből, mint a “nagyobb” fesztiválokon, mégse hallottam hírét sem komolyabb balhénak.

A nem túl nagy, de annál lelkesebb tömeget megmozgató Bőgőmasina koncert után jöhetett az este “fő attrakciója”, a vizespóló verseny a Toxic sátorban, ami végül nem kis meglepetéssel zárult. Bár Dia, a Bőgőmasina énekesnője a közönség legnagyobb unszolására sem állt kötélnek, azért több ismerős is képviseltette a 14 lány között Zalaegerszeget és végül a győztes és a 3. helyezett is közülük került ki. Akár a VOLTon, itt is sikerült beírni Zegieket a fesztivál történetébe

Az est fő attrakcióját jelentő The Locos-ról sajna lemaradtam, mint ahogy később az éjszakai hazafuvarról is lecsúsztam, de legalább volt egy egész vasárnap tartó kalandos hazautam busszal. A pécsi buszállomás fagyizójának főnökét azóta sem tudom mire vélni, hogy milyen meggondolásból ajándékozott meg minket spontán dupla adaggal, de mindenesetre ezúton is köszi, aznapra jól is laktunk vele